FŐOLDAL                        ;     ;     ;     ;     ;      GALÉRIA          KAPCSOLAT           ÁRAK

MAGAMRÓL  SELYEMÚT

FRANCAIS

<<vissza a főoldalra

Kalmárok és fejedelmek nyomán
A Selyemút

 

Néhány éve módom nyílt arra, hogy végig járjam a földkerekség legnagyobb karavánútjának, a Selyemútnak kínai szakaszát. Az utat körülbelül három hét alatt tettük meg a XX. századi civilizáció eszközein: repülőgépen, vonaton és terepjárón. Ez az út annak idején hat hónapig is eltartott, s ami most kalandos volt, az hajdanán sok veszéllyel járt.

A mintegy 14 000 kilométeres utunkra Kína fénykorának egykori fővárosából, Xi'an-ból indultunk. Xi'an már 6000 éve is lakott hely volt, ám "igazi" történelme csak Kr.e III. század végén kezdődött, amikor is Kína öt fejedelemségből álló hatalmas területét Csin fejedelem meghódította, s birodalma fővárosává Xi'ant tette meg. Csin legismertebb hagyatéka a csaknem 2000 éves sírja Xi'an, s az azt őrző 10 000 agyagkatona. A Csin dinasztiát követő 400 éven át uralkodó Han-dinasztia nem ismerte sem a békét, sem az egyetértést, hatalmas birodalmat épített fel. Xi'ant erős védőfallal vették körül, s a falon kívül két óriási tornyot emeltek. A 12 km hosszú városfal XIV. századi bástyái ma is láthatók. A muzulmán negyed leghíresebb látnivalója, a Nagy Mecset a XVIII. századból való, körülötte öreg lakóházak sora és az elmaradhatatlan piac.
Utunk következő állomására, Yinchuanba (Jincsuan) repülőgépen érkeztünk. A város a Han-dinasztia előretolt bástyája volt a fővárostól nyugat felé meghosszabbított Nagy Fallal. A Ming-dinasztia a XIV. században a Nagyfal nyugati végén egy erődöt emelt, ez volt a Birodalom utolsó erőssége. Az erőd manapság vidám mulatságoknak ad helyet.

Az Ezer Buddha Templomában
Dunhuangba tartva kocsin szeltük át a Góbi sivatagot. Egy XVII. Századi erőd romjait és néhány oázist elhagyva érkeztünk meg a városba, amelynek különleges szépségét a megművelt területek, és a látóhatáron felbukkanó homokdűnék együttese adja. A város a Kr. u. III. és a VII-VIII. században a Selyemutat járó karavánok egyik legfontosabb állomása volt. Dunhuang mindmáig megőrizte régi atmoszféráját.
A vidék legtöbb látványossága a Dunhuangtól kb. 25 kilométernyire lévő Mogao, vagy ahogyan e barlangok egy részét feltáró Stein Aurél nevezte: az Ezer Buddha Temploma. Ezeket a sziklába vájt templomokat gazdag kereskedők építették Buddha dicsőségére, remélve, hogy Buddha segíti majd visszatérésüket a hosszú és veszélyes útról. Eddig 492 barlangtemplomot tártak fel, ezek több mint 2000 szobrot és 45 000 freskót rejtenek magukban. Az első barlangtemplomok 386-ból valók; abban a periódusban majdnem 230 barlangot vájtak a sziklákba. A buddhizmus és a buddhista művészet ekkor volt csúcspontján.

Utcák - szőlőlugassal
Turpánba, az ujgurok földjére vonaton érkeztünk meg. Ott annak idején több karavánút keresztezte egymást. Ma Turpa KIína legterjedelmesebb tartományának, Xinjiangnak a központja. Sivatagok, sivár síkságok és többnyire kopár hegyek uralják a táját. Az ujgurok gazdag földjei, a régi Selyemút mentén lévő oázisok gyümölcsöt, búzát, kukoricát és gyapotot teremnek.
Az ujgurok török eredetű (indoeurópai) muzulmán nép, a tartományt 17 millióan lakják. De 13 nemzetiség is él a vidéken, egyebek között kirgizek, kazakok, üzbégek, tadzsikok és mongolok. Maga Turpa, a szőlőskertek városa a Turfani-mélyedésben, 154 méterrel a tengerszint alatt fekszik, a nyári kánikula idején a hőmérséklet gyakran eléri a 49-52 C°-ot. A várost kb. 170 ezren lakják, a lakosság 80%-a ujgur. Utcáit szőlőlugasok fedik, melyek védenek a nagy melegtől. A szőlőfürtök szinte a szánkba lógnak, ám nagyon szigorúan büntetik azt, aki szakít belőlük. A városon kívül, likacsos építményekben aszalják a szőlőt.
Az egyik este szamáron tettük meg az utat szállodánktól egy kellemes étteremig. A "csacsitaxit" két ujgur fiatal, valószínűleg egyetemista hajtotta. Megkérdezték, honnan jövünk, milyen nyelvet beszélünk. Amikor elmondtuk, felcsillant a szemük: akkor mi "unokatestvérek" vagyunk, közös az eredetünk! De maguk keresztények - legyintettek lesújtóan...
A térség kiemelkedő történelmi emléke egy fennsíkra épített erődítménynek, egy régi katonai adminisztrációs központnak a maradványa. A Han-dinasztia idején mintegy ezerötszázan lakták. A XIV. században egy lázadás során leégették, azóta rombolja a szél, a homok és az eső. Turpától 3 kilométernyire található a minaret és a hozzá tartozó mecset, amelyet Emin Hoja épített 1777-ben. A mecset közelében lévő Tűz-hegy napsütésben vörösben játszik, erről kapta a nevét. Talaját nem tanácsos megérinteni, hőmérséklete a 80 C°-ot is eléri! A 100 km hosszú (!) hegy tövében ezernyi homokdűne és egy barlangsor található.

Kelet legnagyobb bazárjában
Turpantól az út Kutsáig mintegy 800 km. Ezt k 10 óra alatt hagytuk magunk mögött, némi kalandok árán. Egyszer csak eltűnt az út, a hegyekből két napja leérkező hó elmosta. Kocsinkat egy teherautó platóján traktorral húzták át a "folyón", mi meg mezítláb gázoltunk át rajta. Átkelésünk nem volt éppen mózesi.
Kutsa oázisváros a Selyemút mentén. Szállodánktól nem messze találtunk rá az egyik első muzulmán szerzetes, Molana Hoja sírjára, aki titokzatos körülmények között halt meg, így aztán hamarosan sok monda kapott szárnyra a haláláról. Sírjára szépművű épületet emeltek, és azt ma is nagy becsben tartják. A Kutsától 70 km-re lévő Kizil-kolostort, amely 230 barlangból áll, a névadó szerzetes alapította valamikor a III. században.
Xinjiang tartomány legnagyobb, legfontosabb és legnyugatabbra fekvő városa Kahgar. Ez az ősi település volt hajdan a Selyemút "fővárosa", s vezető szerepét a mai napig megtartotta. Lakói főleg ujgurok, de élnek ott tadzsikok, kirgizek, üzbégek, és kis számban kínaiak is. Ebben a városban élnek a "leghívőbb" muzulmánok; az asszonyok még ma is takarják arcukat az utcán, fényképezni sem hagyják magukat, hitük nem engedi. Titokban mégis sikerült néhány jó arcot lencsevégre kapnom. A városban lépten-nyomon találni kézműveseket, sapkakészítőket és árusokat, öregeket, akik szépművű késeiket, finomra csiszolt gyöngyeiket árulják.
Kashgar látványossága a Nagy Bazár. Megtalálhatók ott az ujgur, pakisztáni és buharai szőnyegek, sok-sok színes selyem, hímzett ruha, sapka és szőrmeáru és mindenféle konyhai eszköz. Vasárnaponként a legnagyobb a kavalkád, amikor hatalmas állatvásár is van; kínálnak lovat, szamarat, marhát, birkát, galambot. Ellenben a zöldség és gyümölcsárusok a város utcáin kelletik portékáikat, s ugyanott válogathatunk a Kelet fűszerei között... estére elcsendesednek a kézműves műhelyek, a Főtére és közvetlen környékén kezdetét veszi az esti élet, a főszerepet az ételkészítők veszik át, az utcán felállítva kifőzdéiket.
Kora reggel a Karakurum fenséges hegyei közé kirándultunk. A Pamír csúcsai felé haladva többször is meg kellett állnunk, hogy megszokjuk az oxigénben ritka levegőt. Ilyenkor alig győztük befogadni a tömérdek látnivalót. Felérve a 3600 m magasan lévő Kara-kulhoz pedig a tavat körülvevő 7700 méteres havas hegyláncok látványa repített minket a mesék világába. A tóhoz vezető völgyön, a Vér Völgyén kanyarog a Selyemút egyik ága Pakisztán felé. Ezeken a hegyeken vágott át annak idején Marco Polo.

Évszázados hagyományok
Xinjiang tartomány mai fővárosa Ürümqi. Ma több mint másfél millióan lakják, a lakosság 80%-a kínai, a városban, s csak a többi ujgur, tadzsik, üzbég vagy kazak. A várost a Kínában mindenütt látható betonházak uralják. Itt nem sokat időztünk, inkább kirándultunk a várostól 115 km-re lévő Tianchi tóhoz. Ez a Tiensan-hegylánc gyöngyszeme, 980 m magasan a tenger szintje felett. Egy kis hegyi ösvényen, az erdőn át eljutottunk a völgyek kazak falvaiba is. A kazakok konyhája két kőre helyezett fémlap. Életük legfontosabb része az állattartás és a gyermeknevelés.
Számunkra már a múlt századi technológiát folytató földművelő és a szamárháton utazó ember is legenda, ám ott, a Selyemút mentén ez még eleven valóság. Megőrződött a Kelet varázsa, ez a vidék csupa kaland és egzotikum. Megtalálható mindaz, amit Seherezádé meséiből ismerünk...

Fodor Györgyi Szeréna





 

fodor.gyorgyi@t-online.hu
marsupilamifodor@gmail.com
+36-70-556-3853

Szeréna Fotó a Facebookon

 
 

Copyright Fodor Györgyi Szeréna 2013 | Created by : Prevention Computer | grafika: Kuti Péter